Neznáme ohniská: čo ukazuje vyhľadávanie?

Mit ért el a felderítés 2026-ban

A 2026-os szemlecsoportos felmérés augusztusban, a tünetek látható időszakában indult (HNT-2026-09-07). 2025-ben a szemlenapok októberre estek, a program a szeptember végi kormányrendelet után indult (HNT-2025-10-20), ezért az akkori 8691 hektár a tünetszezonon kívül maradt. Ez 2026 valódi előrelépése: az eddigi szemleterület legalább fele már akkor készült, amikor a tünet látszik. A csoportokat a kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői vezetik (2610-117), a munkát mobilalkalmazás segíti (HNT-2026-09-07).

Szeptember 7-ig 223 szemlecsoport 1924 fővel 8526 hektárt vizsgált át, és 5415 fertőzésgyanús ültetvényt jelzett (HNT-2026-09-07). Október 6-ig 502 csoport közel 16 000 hektárnál tartott (2610-117). A gyanú nem igazolt fertőzés, de ezek az ültetvények kerülhetnek mintavételre, zárlat alá és kivágásra. A Nébih szeptember 18-tól hét vármegyében drónnal is keres (2610-116), a laborban 2025-ben közel 4000 mintát vizsgált, háromszor annyit, mint az előző évben (NEBIH-2025-12-19).

Miért magas mégis az Ismeretlen gócok értéke

A tényező két szám szorzata. Az U (84%) azt becsüli, hogy ha van góc, mekkora eséllyel marad rejtve a mostani felderítés mellett. A H (86%) a jelenlét: a fertőzött zónás településeken (E1: 64,3) felül számol azzal, hogy a rejtett góc a zónákon kívül is lehet, ha a fertőzés már országos, és a területet nem nézték át. A G = U × H = 73%. Az érték szakértői becslés, és az E1 meghatározásától is függ: csak a Nébih 2026. augusztus 19-i településlistája szerint az E1 50,8 lenne, az Ismeretlen gócok pedig kb. 59%.

Az U azért 84%, mert mindhárom szegmensben sok góc marad rejtve. Az FKI számítása szerint az árutermő szőlőben egy góc kb. 21%, a kiskertben kb. 13%, a felhagyott ültetvényben kb. 5% eséllyel válik ismertté. Ehhez a szemle és a gazda saját jelzése az árutermőben nagyjából egyforma mértékben járul hozzá, a kiskertben főleg a gazdai jelzés, a felhagyott ültetvényben csak a szemle.

Az árutermő területnél a közel 16 000 hektár nem számítható teljesen: a szeptember 30. utáni rész 0-val számít, és nem tudni, mekkora. A 8526 és a 16 000 hektár az 57,7 ezer hektáros szőlőterület (KSH-2025) kb. 15, illetve 28%-a. A három szakértő 75, 76 és 76 pontot adott az át nem vizsgált arányra (G1); a végleges 76 emberi döntés, a terjedelem felső széle, a középértéktől alig tér el. A drón 2026-os hektárja nem ismert, a korábbi kb. 7200 hektár (2610-122) nem idei teljesítés.

A sok megtalált gyanús ültetvény nem csökkenti a becslést, és a területi fedettséget sem méri. A szám a fertőzés kiterjedtségét és a célzást együtt tükrözi: a csoportok a kockázatos területekre fókuszálhattak. A G3 (a laborigazolás hiánya, 63) a legbizonytalanabb érték ebben a tényezőben, a szakértők 48 és 82 pont között adtak értéket, mert országos minta- és gyanúszám nincs.

Miért nem 92%, mint a korábbi jegyzetben

A 2026. október 7-i jegyzet 92%-os értéket közölt. Az a korábbi szabályzat szerint készült. Az 5.0-tól a rejtett gócot a mérési szabályzat a tényleges jelenléthez köti (G = U × H), és a mostani 5.2-es értékhez a három szakértő új bizonyítéklistáról pontozott. A különbség ezért módszertani és pontozási: nem azt mutatja, hogy a felderítés helyzete 92-ről 73-ra javult. Az akkori és a mai szám nem hasonlítható össze közvetlenül.

A felderítők munkája beszámít az indexbe

Minden tünetablakban átvizsgált hektár kétszer hat: csökkenti az U-t, így az Ismeretlen gócokat, és a Terjedésben is, mert kevesebb rejtett forrással számol, és több forrás távolítható el. Ha az árutermő terület át nem vizsgált aránya a mai 76-ról 50-re csökkenne, az Ismeretlen gócok kb. 67%-ra, az FKI ebből az egy tételből kb. 2,6 ponttal esne, a mai fertőzöttség mellett. Ez nem előrejelzés.

A megtalált góc ettől eltérően hat: az igazolt pont a zónás területet (E1, E1a) növelheti, ami önmagában emelheti az indexet. Ez nem a felderítés hibája: a góc eddig is ott volt, most látszik, és kivágható. A keresés bővülését a jövőben a találati ráta választja külön (új igazolt gócok a tünetablakon belül átvizsgált hektárra vetítve). Ehhez a forrásonkénti, tünetablakon belüli hektár kell; 2026 a bázisév, ezért a szabályzat addig rögzített értékkel számol.

A gyenge pont: a kiskertek és a felhagyott ültetvények

Kiskertek. A kabóca elleni védekezés 2026-ban a házikertre is kötelező, az új törvény a zárlati területen a kerti lugasra is művelési kötelezettséget ró (2610-088, 2610-089). A hegyközségi értesítés viszont a nyilvántartott termelőkhöz jut el (2610-097), a szemlecsoportok a tagok ültetvényeit járják. Az FKI-ban a tájékozottság hiánya 58 (T7), a kiskerti védekezés hiánya 66 (T5b), mindkettő emberi döntéssel beállított végleges érték a szakértői terjedelmen belül, az át nem vizsgált arány 94,8 (G5a). Házikerti ellenőrzésről és bírságról nincs nyilvános szám.

Felhagyott ültetvények. A 2026. évi LXVII. törvény október 24-én lépett hatályba (2610-081): gyorsítja a kivágást elrendelő eljárást, és közérdekű kivágást tesz lehetővé (2610-084). A tünetszezonra ez még nem hatott, és végrehajtott felszámolásról országos szám nincs. Az FKI a védekezés hiányát a felhagyott menedékekben 73,2-re (T5a), az át nem vizsgált arányukat 89-re (G5b) értékeli; mindkettő becslés.

Ez a két terület a legnagyobb gyenge pont: a felderítés eredménye itt a legkevésbé tud kivágássá és védekezéssé válni.

Mi csökkentené az értéket a következő szezonban

Több tünetablakon belüli szemle, különösen az árutermő terület át nem nézett részén; a szemle kiterjesztése a kiskertekre és a felhagyott ültetvényekre; célzott tájékoztatás a nyilvántartáson kívüli szőlőtartóknak; az új törvény végrehajtása nyilvános hektáradattal; a szemlecsoportok záró, tünetablak szerinti hektárszámának és a gyanús ültetvények számának közzététele; országos labor- és mintaszám.