Az FKI módszertana
Az FKI azt becsli, mennyire áll közel a helyzet a védekezés nélküli, legrosszabb állapothoz. Ez az oldal leírja, miből és hogyan számoljuk. A teljes mérési szabályzat 3.0 változatát követi.
Mi nem az FKI
- nem a fertőzött tőkék aránya,
- nem egy esemény bekövetkezésének valószínűsége,
- nem hatósági adat, hanem szakértői becslés.
A képlet
FKI = ∛(Terjedés × Ismeretlen gócok × Tőkepusztulás)
A három tényező mértani közepe. Mindhárom 0 és 100% között van, és mindegyiknél a magas érték a rossz. Ha bármelyik 0, az FKI is 0: a kockázati lánc megszakadt. Ha mindhárom tényező a felére csökken, az FKI is a felére csökken.
Minden tényező al-mutatókból áll. Egy al-mutató 0–100 pontot kap, a magas pont itt is a rossz. Az arány típusú al-mutató egy mért arány; a skála típusút öt leírt szinthez (0, 25, 50, 75, 100) mérik.
Terjedés
Mennyire szabadon terjedhet a fitoplazma. Két út van: a kabóca (amerikai szőlőkabóca) és a fertőzött szaporítóanyag.
A tényező aktuális értéke a műszerfalon- Forrás: a hazai fertőzés kiterjedése (E1), vagy ha az kisebb, a behurcolás veszélye (T9) egy szorzóval.
- Kabóca: a kabóca elterjedtsége (T1) szorozva a sűrűségével (T2).
- Védekezési fék: a kabócaállomány mekkora részét éri kezelés (az árutermő területen T3, a felhagyott menedékekben T5a, a házikertekben T5b), és mennyire hatásos a kezelés (T4, T7). A fék legfeljebb k_max lehet.
- Forráseltávolítás: a fertőzött tőkék határidőre kivágása (T10) csak az ismert gócokra hat, ezért az Ismeretlen gócok értékével arányosan gyengül (σ).
- Kabócaút = forrás × kabóca × (1 − fék) × (1 − forráseltávolítás). Oltványút = ω × T6.
- Terjedés = 1 − (1 − kabócaút) × (1 − oltványút): a két út egymástól függetlenül is fertőzhet.
| Jel | Al-mutató | Mit mér |
|---|---|---|
| E1 | A fertőzés kiterjedése | A fertőzött zónát tartalmazó települések szőlőterülete az ország szőlőterületéhez képest. |
| T9 | Behurcolási nyomás | Fertőzés a szomszédos országokban, különösen a határ közelében. |
| T1 | A kabóca elterjedtsége | Azon vármegyék szőlőterülete, ahol az utolsó két szezonban észlelték. |
| T2 | A kabóca sűrűsége | Csapdafogás kezeletlen helyen és a kezelés előtti lárvafelmérés; a kezelés utáni fogás nem számít. |
| T3 | A védekezés hiánya az árutermő területen | Ahol elmaradt a kötelező kabóca elleni kezelés. |
| T5a | A védekezés hiánya a felhagyott menedékekben | Felhagyott és elvadult szőlő, alanyvadulat, ahol a kabóca kezeletlen. |
| T5b | A védekezés hiánya a házikerti szőlőkben | Házikerti, hobbi- és nem árutermő szőlő, ahol nem kezelnek a kabóca ellen. |
| T4 | A védekezés minőségi hiánya | Előrejelzés, időzítés, szerválaszték és a kezelés összehangolása. |
| T7 | A védekezési tájékozottság hiánya | A szőlőtartók mekkora részéhez nem jut el időben az értesítés. |
| T10 | A forráseltávolítás hiánya | Az igazoltan fertőzött tőkék közül mennyit nem vágtak ki határidőre. |
| T6 | Szaporítóanyag-útvonal | A tanúsított és a nem kereskedelmi szaporítóanyag-forgalom ellenőrzöttsége. |
| T8 | Időjárás | A tél és a tavasz hatása a kabócára; csak előrejelzés az első sűrűségadatig. |
Ismeretlen gócok
Ha van fertőzési góc, mekkora eséllyel marad rejtve a mai felderítés mellett. Egy góc akkor ismert, ha bármelyik tünetes tőkéjét észreveszik.
A tényező aktuális értéke a műszerfalon- Három szegmenst számolunk külön: árutermő ültetvények, kiskertek, felhagyott ültetvények. A súlyuk azt fejezi ki, hogy a fertőzött tőkék becsülhetően mekkora része van bennük.
- Szemle: a bejárt terület (G1, G5a, G5b) szorozva azzal, hogy egy bejárt gócot felismernek-e (G2 szemle, G4 gépi előszűrés; gócszinten, n tünetes tőkével).
- Gazdai bejelentés (árutermő és kiskert): a gazda felismeri a tünetet (π), és bejelenti (G6 bejelentési nehézség, G8 ellenösztönzők).
- Megerősítés: a laborigazolás késése (G3) részben veszteség (θ).
- Látencia (λ): a még teljesen tünetmentes, friss gócok aránya. Az érintett települések éves növekedéséből (g) számoljuk, a keresési erőfeszítés növekedésével (S) korrigálva, hogy a jobb keresés ne tűnjön terjedésnek.
- Ismeretlen gócok = 1 − (1 − λ) × (a szegmensenként megtalált gócok súlyozott összege).
A tünetmentes friss fertőzést semmilyen szemle nem találhatja meg. Ezért az Ismeretlen gócok értéke nem a szemlék osztályzata: a felderítés munkája a látencián felüli részen látszik.
| Jel | Al-mutató | Mit mér |
|---|---|---|
| G1 | Át nem vizsgált arány, árutermő | Az árutermő terület mekkora részét nem nézték át a tünetszezonban. |
| G5a | Át nem vizsgált arány, kiskertek | A kiskerti szőlők mekkora részét nem nézték át. |
| G5b | Át nem vizsgált arány, felhagyott ültetvények | A felhagyott ültetvények mekkora részét nem nézték át vagy mintázták. |
| G2 | A szemle megbízhatatlansága | A szemlézők képzettsége, a protokoll és az időzítés. |
| G4 | A gépi előszűrés gyengesége | A drónos és kamerás felismerés igazolt pontossága és kiterjedése. |
| G3 | A laborigazolás hiánya | A gyanús tőkék közül mennyi nem kapott 30 napon belül PCR-eredményt. |
| G6 | A bejelentés nehézsége | Mennyire egyszerű a gyanú bejelentése, és kap-e a bejelentő visszajelzést. |
| G8 | A bejelentés ellenösztönzői | A kártalanítás és a bejelentés gazdasági következménye a gazdának. |
Tőkepusztulás
Az ismertté vált, fertőzött tőkék mekkora része pusztul el, figyelembe véve a közösségi kezelés és a kutatás forrásait.
A tényező aktuális értéke a műszerfalon- Biológiai pusztulás: nincs gyógymód (V1), nincs ellenálló fajta (V2), és a tőke nem gyógyul meg (V3; a rossz kondíció, V4, rontja az esélyt).
- Kötelező kivágás mellett a kivágott tőke nem gyógyulhat meg, és a tényező alsó határa 90%.
- Közösségi források (V5): az elérhető kutatási és kezelési keret javítja a megoldás esélyét; kötelező kivágás mellett kisebb súllyal (κ_k), nélküle teljes súllyal (κ).
| Jel | Al-mutató | Mit mér |
|---|---|---|
| V1 | A gyógymód hiánya | Van-e engedélyezett, a termőhelyen is hatásos kezelés. |
| V2 | Az ellenálló fajták hiánya | A valóban ellenálló fajtákkal beültetett terület aránya. |
| V3 | A gyógyulás hiánya | Igazolt-e a fertőzött tőke tartós gyógyulása. |
| V4 | Általános növényegészségügyi állapot | Aszály és hőstressz az idei szezonban. |
| V5 | A közösségi kezelés és a kutatás forrásainak hiánya | Van-e elkülönített, elérhető keret a kutatásra és a közösségi kezelésre. |
Számított jelzők
- g – az igazoltan érintett települések számának növekedése az előző 12 hónapban.
- S – keresési arány: hányszorosára nőtt az átvizsgált terület a két összevetett időszak között.
- G7 – meglepetés: az új érintett települések hány százaléka nem szomszédos korábban ismert zónával. Ellenőrző jelző, nem tag a képletben.
- G10 – laborpozitivitás: a vizsgált gyanús minták hány százaléka FD-pozitív. Ellenőrző jelző, nem tag a képletben.
Hogyan lesz a pontból hatás
A skála szintjei szöveges helyzetleírások, nem valószínűségek. Ahol a képlet egy skálát hatásként használ, egy rögzített táblázat fordítja át a pontot; a szintek között lineárisan. A többi skála lineárisan számít, mert a szintjei maguk is arányok, vagy egy saját paraméter skálázza őket.
| Al-mutató | Mit ad a képletnek | 0 | 25 | 50 | 75 | 100 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| T2 | A kabóca terjesztő ereje | 0 | 0,4 | 0,65 | 0,85 | 1 |
| T4 | A kezelés elvesztett hatásossága | 0 | 0,12 | 0,3 | 0,6 | 1 |
| G2 | A szemle elvesztett érzékenysége | 0 | 0,15 | 0,35 | 0,65 | 1 |
| G6 | Elvesztett bejelentés (nehézség miatt) | 0 | 0,1 | 0,3 | 0,55 | 1 |
| G8 | Elvesztett bejelentés (ellenösztönző miatt) | 0 | 0,1 | 0,25 | 0,55 | 0,85 |
| V1 | A fertőzött tőke elvesztésének esélye | 0,1 | 0,5 | 0,9 | 0,98 | 1 |
| V3 | Gyógyulási esély | 0,9 | 0,4 | 0,1 | 0,03 | 0 |
Paraméterek és súlyok
Minden paraméter szakértői becslés. A becslési sáv számításakor az érzékenységi tartományukon belül változtatjuk őket. Évente, a novemberi futás előtt felülvizsgáljuk.
| Jel | Jelentés | Érték | Tartomány |
|---|---|---|---|
| – | a behurcolás szorzója a forrásban | 0,3 | 0,15–0,45 |
| r_a | a felhagyott menedékek részesedése a kabócaállományból | 0,25 | 0,15–0,35 |
| r_b | a házikerti szőlők részesedése a kabócaállományból | 0,15 | 0,05–0,25 |
| τ | a tájékozottság hiányának legnagyobb hatása | 0,25 | 0,1–0,35 |
| k_max | a védekezési fék felső korlátja | 0,85 | 0,75–0,95 |
| σ | a forráseltávolítás legnagyobb hatása, ha minden forrás ismert | 0,6 | 0,4–0,8 |
| ω | az oltványút felső korlátja | 0,25 | 0,1–0,4 |
| – | az időjárás legnagyobb hatása | ±10% | ±5%–±15% |
| w | szegmenssúlyok: árutermő / kiskert / felhagyott | 55% / 22% / 23% | – |
| m_max | a szemle érzékenységének felső korlátja | 0,75 | 0,6–0,9 |
| β | a gépi előszűrés legnagyobb javító hatása | 0,5 | 0,3–0,6 |
| π | gazdai felismerés tőkénként: árutermő / kiskert | 0,4 / 0,2 | – |
| n | egy fel nem fedezett góc tünetes tőkéinek hatásos száma | 1,5 | 1–3 |
| θ | a laborkésés végleges veszteségként számított része | 0,5 | 0,3–0,8 |
| λ | a látencia alsó határa; alapértéke, ha g ismeretlen | 0,1 / 0,25 | – |
| – | a Tőkepusztulás alsó határa kötelező kivágás mellett | 90% | – |
| – | a rossz kondíció legnagyobb hatása a gyógyulásra | 0,5 | 0,3–0,7 |
| κ | a közösségi források legnagyobb hatása kötelező kivágás nélkül | 0,5 | 0,3–0,7 |
| κ_k | ugyanez kötelező kivágás mellett | 0,2 | 0,1–0,3 |
Hogyan készül a havi becslés
- Hét pontozó: hét különböző fejlesztő legfejlettebb nyelvi modellje, mindegyik külön, webes kereséssel. Megkeresik a bizonyítékokat, és pontozzák mind a 25 al-mutatót. Nem látják egymás pontjait, a képletet és a korábbi értékeket.
- Egyesítés: az összesítő modell egyesíti a találatokat, és mindegyiket ellenőrzi a forrásban. Ami nem igazolható, kimarad.
- Második kör: minden pontozó ugyanabból az ellenőrzött listából véglegesíti a pontjait.
- Szakmai ellenőrzés: a Szaki (szőlész-növényvédő szakértői szerep) a pontozók értékeléseit szakmai indokkal súlyozza. Saját pontot nem ad, a végeredményt nem látja.
- Összesítés: al-mutatónként a súlyozott medián. Új bizonyíték nélkül az előző érték marad; csak becsléssel alátámasztott változás legfeljebb 5 pont havonta.
- Emberi felülvizsgálat, ha a pontozók nagyon eltérnek, vagy a mutató nagyot mozdul; utána alapítói jóváhagyás és közzététel.
A becslési sáv
A főszám mellett a sáv azt mutatja, mennyire bizonytalan a becslés. 2000 véletlen húzásban az al-mutatók a pontozók legkisebb és legnagyobb pontja között, a paraméterek az érzékenységi tartományukban változnak; a sáv az így kapott értékek 10. és 90. percentilise. Nem statisztikai megbízhatósági tartomány.
Frissítés
A becslés havonta, a hónap 5. napjáig jelenik meg. Egyes al-mutatók havonta változhatnak, mások a szezon végén (november), évente vagy egy esemény után. A műszerfal minden tényezőnél jelzi az utolsó érdemi frissítés hónapját.
Korlátok
Sok al-mutatóhoz nincs nyilvános számadat; ilyenkor a pontozók becsülnek, és ezt jelölik. A paraméterek és a szegmenssúlyok szakértői becslések. A szabályzat és a képlet változatot kap; változás után a teljes idősort újraszámoljuk, a korábban közzétett értékek archívumban maradnak.
Mérési szabályzat: 3.0 változat.