Ismeretlen gócok: mit mutat a felderítés?

Mit ért el a felderítés 2026-ban

A 2026-os szemlecsoportos felmérés augusztusban, a tünetek látható időszakában indult. 2025-ben a szemlecsoportok csak a szeptember 25-i kormányrendelet után, október elején kezdtek (2610-073, 2610-104). 2026-ra a hegyközségi tagoknak kötelező lett a részvétel (2610-103); a szemléket növényvédelmi felügyelő vagy növényorvos irányítja, a munkát mobilalkalmazás segíti (2610-099).

Szeptember 7-ig 223 szemlecsoport 1924 fővel 8526 hektárt vizsgált át, és 5415 fertőzésgyanús ültetvényt jelzett (2610-099). A gyanú nem igazolt fertőzés, de ezek az ültetvények kerülhetnek mintavételre, zárlat alá és kivágásra. A Nébih szeptember 18-tól hét vármegyében drónnal is keres (2610-107), laborkapacitása 2025-ben az előző év háromszorosa volt (2610-110). Szervezettségben, időzítésben és a megtalált gyanús ültetvények számában ez jelentős előrelépés.

Miért marad mégis magas az Ismeretlen gócok értéke

A tényező azt becsli, hogy a fertőzési gócok mekkora része nincs még meg. Az átvizsgált 8526 hektár a 57,7 ezer hektáros szőlőterület (2610-037) kb. 15%-a, vagyis a terület kb. 85%-a ebben a szezonban nem került szemle alá. Az átvizsgált terület nagysága 2025-höz képest nem nőtt (akkor 8691 hektár, 2610-103), az eredményesség igen.

A sok megtalált gyanús ültetvény nem csökkenti a becslést, hanem megmutatja, mennyi góc lehet a még át nem vizsgált részen: ahol szemle volt, ott gyakori volt a gyanú. Az FKI al-mutatói: az árutermő terület át nem vizsgált aránya 85 (G1), a kiskerteké 77,5 (G5a), a felhagyott ültetvényeké 80 (G5b) a 100-as skálán.

A felderítők munkája beszámít az indexbe

A mérési szabályzat 3.0 változata szerint minden megtalált és felszámolt góc kétszer csökkenti az indexet: kisebb lesz az ismeretlen gócok aránya, és a Terjedés tényezőben is kevesebb fertőzési forrás marad (forráseltávolítás). Ha egy hónapban azért találnak több gócot, mert többet kerestek, azt a szabályzat keresési korrekcióval kezeli, így a jobb felderítés nem számít a járvány gyorsulásának. Ehhez a havonta átvizsgált terület adata kell; ezt a HNT-től és a Nébihtől kérjük.

A 20%-nál kisebb fedettség azt jelenti, hogy van hová fejlődni, és azt is, hogy minden további átvizsgált hektár érdemben mozdítja az indexet.

A gyenge pont: a kiskertek és a felhagyott ültetvények

Kiskertek. A kabóca elleni védekezés 2026 nyarától mindenkire kötelező (2610-061), de a hegyközségi információs és ellenőrzési rendszer csak a nyilvántartott tagokat éri el, miközben sok a nyilvántartáson kívüli hobbiszőlő (2610-101). Az FKI szerint a tájékoztatás főleg a szervezett termelőkhöz jut el (T7: 50), a kiskerti védekezés hiánya 70 (T5b). Ez utóbbi átmeneti érték, novembertől külön pontozzuk. Házikerti ellenőrzésről és bírságról nincs nyilvános adat.

Felhagyott ültetvények. A műveletlen ültetvények felszámolására bevezetett hegybírói eljárás (felszólítás, bírság, közérdekű kivágás) rendelete 2026. május 14-én hatályát vesztette (2610-073), a visszahozó törvény a tárgyidőszak végén még nem hatályos (2610-064, 2610-117). A kormányhivatalok felszólíthatnak és felszámoltathatnak, de végrehajtott felszámolásról országos szám nincs. Az FKI a védekezés hiányát a felhagyott menedékekben 70-re (T5a), az át nem vizsgált arányukat 80-ra (G5b) értékeli.

Ez a két terület a Terjedés és az Ismeretlen gócok legnagyobb gyenge pontja: a felderítés eredménye itt a legkevésbé tud kivágássá és védekezéssé válni.

Mi csökkentené az értéket a következő hónapokban

A szemle kiterjesztése a kiskertekre és a felhagyott ültetvényekre; célzott tájékoztatás a nyilvántartáson kívüli szőlőtartóknak; a felhagyott ültetvények felszámolásának hatályos jogi eszköze és nyilvános végrehajtási adata; a havonta átvizsgált terület és a gyanús ültetvények számának közzététele.