Becsüld meg te az FKI-t!

Azt méri, a magyar szőlőterület mekkora része van olyan településen, ahol igazoltan fertőzött tőke körül fertőzött zónát jelöltek ki. Arányszám, a Nébih településlistájából számoljuk, ezért itt kevés a mérlegelés. A csak pufferzónás település nem számít bele. Ha új zónákról hallasz, az emeli; a zóna megszűnése csökkenti.

Azt méri, mennyire fenyeget a fertőzés behurcolása a szomszédos országokból (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia). Számít, hogy a gócok milyen közel vannak a határhoz, és mennyi szaporítóanyag jön át. Ha a határ menti 50 km-es sáv mentes, alacsony; ha több irányból terjed a fertőzés, magas.

Azt méri, a szőlőterület mekkora részén él az amerikai szőlőkabóca, a fertőzés terjesztője. Azok a vármegyék számítanak, ahol az utolsó két szezonban észlelték. A kabóca ma szinte minden szőlőtermő vármegyében jelen van, ezért ez az érték magas. Nem a sűrűséget méri, csak azt, hogy hol van jelen.

Azt méri, milyen sűrűn fordul elő a kabóca: a csapdák fogása kezeletlen helyen, és a kezelés előtti lárvafelmérés. A kezelt ültetvényben a kezelés után mért alacsony fogás nem számít, mert az már a védekezés hatása. A hatósági határok: 4 egyed/csapda/10 nap alatt alacsony, 15 fölött magas. Évente egyszer, a szezon végén változik.

Azt méri, az árutermő ültetvények mekkora részén maradt el a kötelező kabóca elleni kezelés. Csak az számít, megtörtént-e a kezelés, nem az, hogy mennyire volt alapos (az a T4 és a T11). Ha nincs számadat, azt mérlegeld, mennyire kötelező és ellenőrzött a védekezés. Ha a gazdák gazdasági okból hagyják el a kezelést, az is ide tartozik.

Azt méri, a felhagyott, elvadult szőlőkben és az alanyvadulatban mennyire nem irtják a kabócát. Ezek a helyek kezeletlen menedékek, ahonnan a kabóca és a kórokozó visszatelepülhet. Alacsony, ha országos felszámolási program van; magas, ha senki nem foglalkozik velük. A vad gazdanövények (iszalag, éger) nem tartoznak ide.

Azt méri, a házikerti, hobbi- és nem árutermő szőlőkben mennyire marad el a kabóca elleni kezelés. Számít, kiterjed-e rájuk a kötelezettség, van-e tájékoztatás és kis kiszerelésű szer, és ellenőrzik-e. A szervezett termelőknek szóló felhívás önmagában nem jelenti, hogy a kiskertekben is kezelnek.

Azt méri, mennyire jó a védekezés ott, ahol kezelnek: van-e lárvastádiumhoz igazított előrejelzés, elég hatásos szer (az ökológiai termesztésben is), és összehangolják-e a kezelést a térségben. A ma engedélyezett szerválaszték ide tartozik. Ha egy fontos szer engedélye lejár, ez romlik.

Azt méri, a szőlőtartók mekkora részéhez nem jut el időben, célzottan, hogy mikor és hogyan kell védekezni. A nyilvános felhívás főleg a szervezett termelőkhöz ér el; a kiskertesek és a hobbitermelők gyakran nem kapnak értesítést. Az 50 pont azt jelenti, hogy nagyjából a fele nem kap.

Azt méri, az igazoltan fertőzött tőkék és ültetvények mekkora részét nem vágták ki a határozatban megadott határidőre. A fertőzött, de a helyén maradt tőke tovább fertőz. Ha a kötelező kivágás megszűnne, ez 100 pont lenne. A kivágás szabálya nem ide, csak a végrehajtása tartozik ide.

Azt méri, mennyire hiányzik a pénz ahhoz, hogy ahol kezelnek, ott alaposan védekezzenek: elég permetezés, hatásos szer, a kabóca rendszeres megfigyelése csapdával. Ide tartozik az is, hogy a gyártók fejlesztenek-e új kabóca elleni szert, vagy a kis piac miatt leállnak. Gondolj a szőlő felvásárlási árára az önköltséghez képest, a krízislepárlásra és a kivágási támogatásra. Hogy a kezelés egyáltalán megtörtént-e, az a T3.

Azt méri, mennyire ellenőrizetlen a szaporítóanyag (oltvány, vessző) forgalma. A fertőzött oltvány kabóca nélkül, nagy távolságra viszi a betegséget. Nemcsak a faiskolai, tanúsított út számít, hanem a házi szaporítás, a vesszőcsere és az online vagy piaci magánértékesítés is.

Azt méri, mennyire kedvezett a tél és a tavasz a kabócának: az enyhe tél és a korai, meleg tavasz több kabócát jelent. Csak előrejelzés: amint a szezonban megvan az első sűrűségadat (T2), az időjárás hatása már abban látszik, és ez visszaáll 50-re. Az 50 az átlagos évet jelenti.

Azt méri, az árutermő szőlőterület mekkora részét nem nézte át senki a tünetszezonban (július 20. – szeptember 30.). Átvizsgálásnak számít a hatósági szemle, a hegyközségi szemlecsoport, az emberi ellenőrzéssel követett drónos vagy kamerás felmérés és az FD Finder-beküldés. Arányszám: ha ismert a bejárt hektár, abból számoljuk.

Azt méri, a kiskerti és házikerti szőlők mekkora részét nem nézte át senki. Ezekről kevés az adat; a lakossági bejelentések és fotóbeküldések száma a becsült kiskertszámhoz képest ad támpontot. Ha alig vannak beküldések, magas.

Azt méri, a felhagyott, elvadult ültetvények mekkora részét nem nézték át vagy mintázták. Itt nincs gazda, aki észrevenné a tüneteket, ezért csak célzott felmérés találja meg a gócokat. Ha ilyen felmérésről nincs hír, magas.

Azt méri, mennyire megbízhatatlan az emberi szemle: képzettek-e a szemlézők, van-e egységes protokoll, és a tünetek láthatóságának idején (július végétől szeptember végéig) nézik-e a tőkéket. Képzett vezetővel, de képzetlen tagokkal és részleges protokollal ez nagyjából 50 pont.

Azt méri, mennyire gyenge a gépi előszűrés: van-e drónos vagy kamerás felismerés, igazolták-e függetlenül a pontosságát, mekkora területen használják, és ellenőrzi-e ember a jelzéseit. Ha nincs gépi előszűrés, 100. Az igazolatlan, de nagy területen használt felismerés nagyjából 50.

Azt méri, a gyanús tőkék mekkora része nem kapott 30 napon belül laboreredményt (PCR), beleértve azokat is, amelyekből mintát sem vettek. A tünet nem diagnózis: csak a labor igazolja az FD-t. A határozat közzétételéig eltelt idő nem laboridő.

Azt méri, mennyire nehéz bejelenteni egy gyanús tőkét. Ha egy lépésben, fotóval, alkalmazáson vagy űrlapon lehet, és 7 napon belül jön visszajelzés, alacsony. Ha csak telefonon vagy e-mailben, követés nélkül, közepes; ha csak személyesen vagy papíron, magas.

Azt méri, mennyire nem éri meg a gazdának a bejelentés a kártalanítás és a bejelentés szabályai miatt. Alacsony, ha egyes tőkére is gyors, teljes kártalanítás jár; magas, ha nincs kártalanítás, vagy a bejelentőt hátrány éri. Csak a szabályt nézd, a gazda gazdasági helyzete a G11.

Azt méri, mennyire nem érdeke a gazdának, hogy a saját szőlőjében keresse és bejelentse a fertőzött tőkét. Ha a termelés veszteséges, a gazda keveset fordít keresésre, és jól jöhet neki, ha kártalanítással kiléphet, vagy kivárja a teljes kivágás (20%-os) küszöbét. Legrosszabb esetben elhallgatja a fertőzést. A hatósági szemle és a drónos felmérés nem ide tartozik, csak a gazda döntése.

Azt méri, mennyire hiányzik a fertőzött tőkét meggyógyító kezelés. Ma nincs engedélyezett gyógymód. Ha egy szer csak laborban vagy üvegházban hatott, az még 75 pont körül van; a szántóföldön igazolt hatás 50; az engedélyezett, elérhető kezelés 0–25.

Azt méri, a szőlőterület mekkora részét nem valóban ellenálló fajták borítják. Csak az számít ellenállónak, amelyikben a kórokozó nem fertőz vagy nem szaporodik. A toleráns fajta, amely tünetmentes, de fertőz, nem javít; inkább rejtett veszély.

Azt méri, mennyire hiányzik az igazolt, tartós gyógyulás. Egyes fajtákban a tőke idővel tünetmentessé válhat, de a fertőzésmentesség igazolása nélkül ez kevés. Kötelező kivágás mellett a gyógyulásnak nincs ideje, ezért a hatása is kicsi.

Azt méri, milyen rossz az ültetvények általános állapota az idei szezonban: aszály, hőstressz, csapadékhiány. A legyengült tőke nehezebben gyógyul. Az 50 az átlagos év; a rendkívüli, országos aszály 100.

Azt méri, mennyire hiányzik az elkülönített, elérhető pénz a gyógymód- és fajtakutatásra és a közösségi kezelésre (fajtaváltás, újratelepítés). Állami, ágazati és uniós keretek számítanak, ha a szereplők ténylegesen hozzáférnek. A kutatás eredménye nem ide, hanem a V1–V3-ba tartozik.

Azt méri, mennyire hiányzik a jövőbeli, fizetőképes piac, amely miatt megérné hosszú távon gyógymódot vagy ellenálló fajtát fejleszteni. Ha a borfogyasztás és a szőlőterület csökken, a termelők nem tudnak fizetni, a fejlesztők nem fektetnek be, és a közpénzes kutatásból sem lesz termék. A piac nemzetközi is lehet. A kabóca elleni szerek piaca nem ide, hanem a T11-be tartozik.